Etikai kódex

Etikai kódex

A Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének Etikai Kódexe

(Verzió_ 2014. május)

  1. Bevezetés

Jelen Etikai Kódex (továbbiakban Kódex) a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (továbbiakban Egyesület) által elfogadott etikai és versenyszabályokat, valamint azok megsértése esetén követendő eljárások rendjét tartalmazza.

1.1 Általános irányelvek

A Kódex rendelkezései és az Egyesület Elnöksége által jóváhagyott Etikai Bizottsági döntések az Egyesület tagjaira nézve kötelező érvényűek.

Ennek megfelelően az Egyesület tagjai:

a) betartják és betartatják az Egyesület tevékenységi körére vonatkozóan az étrend-kiegészítő illetve egyéb ezzel egyenértékű élelmiszer kategóriába tartozó készítmények előállítását, forgalmazását, a termékkörrel kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatot (beleértve minden a fogyasztókkal szembeni és az értékesítési lánc szereplő felé irányuló kereskedelmi gyakorlatot), valamint a piaci magatartást és versenyt érintő Magyarország területén hatályos nemzeti és uniós jogszabályi előírásokat és maradéktalanul betartják a gazdálkodásra és számvitelre vonatkozó jogszabályokat.

b) korrekt módon járnak el az ágazat tevékenységét felügyelő állami szervekkel, a minőségvizsgáló és ellenőrző intézményekkel, ezek szakembereivel, a fogyasztókkal tartott kapcsolataik során,

c) kerülnek minden olyan véleménynyilvánítást, magatartást vagy tevékenységet, amely ronthatja az Egyesület, illetve az Egyesület által képviselt termékkör jó hírét vagy egyéb érdekeit,

d) a Kódex előírásainak és rendelkezéseinek betartására felhívják a Magyarországon működő, de az Egyesülethez nem tartozó vállalkozások figyelmét.

A fentieken túlmenően az Egyesület tagfelvételi eljárása során a tagfelvételt kérő írásban köteles nyilatkozni arról, hogy a Kódex rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. A kódex elfogadása a tagfelvétel feltétele.

1.2 Nyilvánosság

Az Etikai Kódex nyilvános.

1.3 Az Etikai Kódex elkészítése

Az Etikai Kódex elkészítése és szükség szerinti módosítása az Egyesület Alapszabályának 4.2 pontjai szerint megválasztott és a 4.8 pontjai alapján működő Etikai Bizottság feladata és kizárólagos hatásköre. Az Etikai Kódex elfogadásáról az Etikai Bizottság határozatot hoz. Az alapszabály értelmében az Etika Kódex akkor válik a tagokra nézve kötelező érvényűvé, ha azt az Egyesület Elnöksége is jóváhagyta. Az Egyesület Elnöksége a jóváhagyást megelőzően szükség esetén kérheti a közgyűlés jóváhagyását is.

  1. A Kódex hatálya

2.1 A jelen Kódex hatálya kiterjed az étrend-kiegészítőkészítményekről szóló rendelet hatálya alá tartozó, valamint az ezzel egyenértékű élelmiszerkategóriába tartozó (pl. különleges táplálkozási célú élelmiszerek kategóriájába tartozó, vagy funkcionális élelmiszerként emlegetett) készítményekkel (továbbiakban Termékkör) kapcsolatos minden tevékenységre, továbbá az Egyesület tagjainak egyesületen belüli magatartásra. Így a Kódex hatálya többek között kiterjed a Termékkörrel kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatra (reklámtevékenységre) és egyéb a termékekkel kapcsolatos kommunikációra is, függetlenül attól, hogy az fogyasztóknak vagy szakembereknek szólna.

A Kódex hatály nem terjed az élelmiszereknek nem minősülő készítményekre, így többek között nem terjed ki a gyógyszerekkel, a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményekkel vagy az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos tevékenységekre.

2.2 A Kódex rendelkezéseit mind a belföldi, mind a külföldi kapcsolatokra alkalmazni kell, amennyiben azok a Magyarországon is hatályos vagy azzal egyenértékű előírásokon alapulnak.

2.3 A Kódex alkalmazása szempontjából az Egyesület nem természetes személy tagjainak, vezető tisztségviselőinek, alkalmazottainak, megbízottainak, meghatalmazottainak vagy a velük munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók tevékenységét - megbízatásuk keretein belül - az Egyesület tagjának magatartásának kell tekinteni.

2.4 A Kódex hatálya a reklámozással kapcsolatos eszközöket illetően kiterjed a hagyományos reklámeszközök útján közzétett reklámokon felül a digitális marketing kommunikációra; interneten (webes és e-mailes reklámok bármely formája), mobil eszközökön ( például; sms, mms, bluetooth) küldött, vagy közzétett reklámokra, valamint céghez, termékhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó honlapon a nem szerkesztőségi tartalomra, illetve a reklámozó, reklámot készítő ill. közzétevő és felhasználó által létrehozott, vagy támogatott reklámcélú tartalomra.

  1. A Termékkör piacának etikai normái

3.1 Az Egyesület valamennyi tagja szakmai tevékenységét - így különösen üzleti, piaci és a piacra ható tevékenységét - úgy köteles folytatni, hogy az ne legyen ellentétben a szakmai etika és tisztesség követelményeivel, jogszabályokkal, hatósági előírásokkal, valamint a szakmai szokásokkal.

3.2 Az Egyesület és tagjai mindent elkövetnek azért, hogy az étrend-kiegészítő vertikum szereplőinek - különös tekintettel az Egyesület tagjaira - etikai normákat sértő magatartását feltárják és megszűntessék. Ennek során együttműködnek egymással, és minden olyan szakmai szervezettel és hatósággal, amelyek az etikai normákat sértő magatartás megszüntetése kapcsán felszólalnak, illetve eljárnak. Így együttműködnek különösen, de nem kizárólagosan az Egyesület Etikai Bizottságával, az Önszabályozó Reklámtestülettel és a Versenyhivatallal.

3.3 Az Egyesület tagjai kötelesek:

- üzleti tevékenységük során lelkiismeretesen és szakszerűen eljárni,

- vállalt kötelezettségeiket maradéktalanul teljesíteni,

- jó szándékú üzleti magatartást tanúsítani,

- gazdasági tevékenységüket a kölcsönös együttműködés szellemében folytatni,

- az üzleti szokásokat, az üzleti erkölcs és tisztesség követelményeit megtartani.

  1. A vertikum szereplői által foglalkoztatottakkal kapcsolatos etikai szabályok

Az Egyesület tagjai kötelezettséget vállalnak arra, hogy a vertikum más szereplője munkatársainak, vagy munkatársak csoportjának - versenytárs üzleti titkainak megszerzése vagy működőképességének akadályozása céljából - nem tesznek alkalmazási ajánlatot. A munkahely-változtatás sugalmazása, az arra való rábírás akkor minősül tisztességtelennek, ha a munkahely-változtatás tényéhez valamely - az üzleti erkölcsbe és tisztességbe ütköző - körülmény járul. Ilyen körülmény különösen az, ha a munkavállalót munkaszerződésének megszegésére bírják rá, ha munkavállaló átcsábítását üzleti titok megszerzése motiválja, vagy ha az alkalmazásra nem egyetlen, illetve néhány munkavállaló, hanem a versenytárs munkavégzés kapcsán összefüggő, viszonylag önálló részlegének, csoportjának, mint egységnek vonatkozásban kerül sor.

  1. A tagsági viszonnyal összefüggő etikus magatartás

5.1 Az Egyesület tagjának tagdíjfizetési, valamint az alapszabályból eredő egyéb kötelezettségét pontosan kell teljesítenie.

5.2 Az Egyesület nevében megbízás nélkül, önhatalmúlag eljárni, a szövetségi tagságból eredő jogokkal visszaélni tilos.

5.3 Az Egyesület tagja, vagy annak képviselője a döntések előkészítésében, meghozatalában, választott tisztségének ellátásában lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint kell, hogy eljárjon. Ezekkel összefüggésben vállalkozása külön előnyöket nem élvezhet.

5.4 Tilos az Egyesület tagjainak, illetve tisztségviselőinek sajtó és közszereplésük során olyan nyilatkozatot tenni, amely sérti az egyeztetett szakmai érdekeket.

5.5 A nyilvánosság előtt tett nyilatkozatokban kerülni kell az Egyesülethez tartozó tagok negatív megítélését.

5.6 Tilos az Egyesület adatainak és információinak döntés előtti nyilvánosságra hozatala.

  1. A tisztességtelen magatartás formái, a tisztességtelen verseny tilalma.

6.1 Tilos valótlan tény állításával, vagy híresztelésével illetőleg valós tény hamis színben való feltüntetésével a versenytárs jó hírnevét és szakmai hitelét sérteni vagy veszélyeztetni.

6.2 Hírnévrontásnak minősül különösen:

a) a versenytársat, annak működését, piaci szerepét, üzleti és szakmai megbízhatóságát kétségbevonó szakmai kijelentés,

b) olyan nem ellenőrzött tény állítása, amelynek igazságtartalma csak a versenytárs jelentős és méltánytalan érdek sérelme által ellenőrizhető,

c) olyan adat vagy információ híresztelése, amely alkalmas lehet a fogyasztók versenytársba (annak termékébe, készítményébe, szolgáltatásába) vetett bizalmának megingatására.

6.3 Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni és felhasználni, illetőleg a versenytárs hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozni.

6.4 Az Egyesület minden tagja jogosult a versenytársnak, egyéb szerveknek vagy hatóságnak, illetve egyéb üzleti partnernek átadott adatait üzleti titoknak minősíteni.

6.5 Üzleti titoksértésnek minősül, ha az adatot vagy információt jogosulatlanul szerezték meg, vagy tették közzé.

6.6 Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, ami kifejezetten egy harmadik személlyel fennálló kapcsolat felbontását, vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza.

6.7 Tilos bármely terméket vagy készítményt, szolgáltatást olyan jellegzetességgel, különösen névvel, szlogennel, felirattal, megjelöléssel forgalomba hozni, melyről a versenytársat, annak bevezetett szolgáltatásait, annak termékeit szokták felismerni.

  1. A megtévesztés tilalma.

7.1 Tilos a fogyasztókat, versenytársakat, az Egyesület tagjait, együttműködő partnert, közigazgatási szervet, illetve a sajtót bármilyen formában megtéveszteni, vagy tévedésben tartani.

7.2 Megtévesztésnek minősül különösen:

a) a valóságnak nem megfelelő állítás,

b) termékre, termékösszetevőre vagy eljárásra utaló lényeges körülmények elhallgatása;c) a hamis összehasonlítás,

d) a megalapozatlan elvárás keltése,

e) az írásbeli dokumentumoktól eltérő szóbeli ígéret vagy információ,

f) a fogyasztó, vásárló vagy megrendelő kiszolgáltatottságát vagy hiszékenységét kihasználó bármely magatartás

g) az adott termékek, a termékek összetevők vagy eljárások reális paramétereit meghaladó direkt vagy közvetett ígéret;

h) az információ olyan megfogalmazása, amely - nyelvi, nyelvhelyességi, fogalmazásbeli illetve stílusokra visszavezethetően - nem egyértelműen közérthető;

i) megtévesztésre alkalmas, hiányos tájékoztatás, a lényeges információk eltitkolása, azok aránytalan mértékben való megjelenítése és a megtévesztő árujelző.

8. Versenykorlátozás tilalma

8.1 Tilos a tagok között olyan megállapodáson alapuló összehangolt magatartás, amely a piaci verseny korlátozását vagy kizárását eredményezheti.

8.2 Különösen tilos:

a) termékek és szolgáltatások árának egységes meghatározása,

b) a piac megállapodáson alapuló felosztása,

c) a fogyasztók meghatározott körének kizárása az Egyesület tagjai által előállított termékek és szolgáltatások igénybevételének lehetőségéből,

d) a piacon forgalmazható termékek vagy szolgáltatások számának korlátozása,

9. Az erőfölénnyel való visszaélés tilalma.

9.1 Tilos a megszerzett piaci erőfölénnyel, illetve a piacon elfoglalt sajátos helyzettel visszaélni.

9.2 Tilos egyoldalú előnyt, vagy nyilvánvaló hátrány tartalmazó szerződést kikényszeríteni.

9.3 Tilos az olyan magatartás, amellyel bármely tag a helyzetéből adódóan bármely alanyi jog gyakorlását, vagy annak érvénybe juttatását csorbítani, korlátozni, vagy megakadályozni kívánja.

9.4 Tilos a terméket vagy szolgáltatást indokolatlanul alacsony áron, tömegesen kínálni.

10. Kommunikáció, reklámetika

Kommunikáció és reklámetika vonatkozásában az Egyesület a hatályos Magyar Reklámetikai Kódexet, mint a Magyarországon reklámtevékenységet folytatók szakmai, etikai normagyűjteményét, annak irányelveit tekinti mérvadónak.

11. Eljárási szabályok, szankciórendszer

11.1 Működési és eljárási szabályok.

11.1.1 Az Egyesület Etikai Bizottságára (továbbiakban EB) vonatkozó szabályokat az Egyesület Alapszabálya, valamint jelen Etikai Kódex tartalmazza

11.1.2 Az EB elnöke nem tagja az Egyesület Elnökségének, de az elnökség ülésein részvételi, javaslattételi és véleményezési joggal rendelkezik. Az EB 5 tagból áll. Az EB tagjait közvetlenül a Közgyűlés választja meg 5 év időtartalomra. Az EB tagja lehet az Egyesület bármely rendes tagja, akit az EB elnöke vagy bármely három másik rendes tag jelöl és az Közgyűlés megválaszt. A Közgyűlés minden jelöltre külön szavaz.

Megválasztottnak kell tekinteni azt a jelöltet, aki az érvényes szavazatok legalább felét plusz egy szavazatot megszerez.

Az etikai bizottság üléseire az Egyesület bármely tagja meghatározott időre egy főt tanácskozási és hozzászólási joggal delegálhat, amennyiben azt az EB. egyszerű többséggel hozott döntésével jóváhagyja. Az EB működése érdekében az ilyen módon delegált tagokkal együtt az EB ülésén részvevő tagok száma nem haladhatja meg a 7 főt.

11.1.3 Az EB üléseit az EB elnöke vagy az Egyesület elnöke hívja össze igény szerint, de legalább fél évente.

11.1.4 Az EB akkor határozatképes, ha az elnök, vagy távolléte esetén az általa az EB tagjai közül kijelölt személy (helyettes) és legalább 2 másik tag jelen van az ülésen. Az etikai bizottság elnöke távolléte esetén minden esetben köteles a tagok közül helyettest kijelölni. Amennyiben az ülés nem határozatképes, úgy legkésőbb egy héten belül új ülést kell összehívni, mely ülés már akkor is határozatképes, ha az etikai bizottság elnöke és két másik etikai bizottsági tag is jelen van. A megismételt ülés új napirendi pontokat nem tárgyalhat.

11.1.5 Az EB határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Egyesület Elnöksége által is jóváhagyott EB határozatokat az Egyesület minden tagja számára el kell juttatni.

11.1.6 Az EB eljárását az Egyesület bármely tagja, bármely közigazgatási szerv, vagy állami hatóság, vagy az Egyesület tevékenysége során érintett személy vagy szerv kezdeményezheti. Egyesületen kívüli, de nem állami, vagy felügyeleti szervtől érkező megkeresés esetén az EB dönt arról, hogy lefolytassa-e az eljárást.

11.1.7 Az Egyesület valamennyi tagja kötelezettséget vállal arra, hogy az Egyesület más tagja által vélelmezetten a Kódexbe ütköző magatartása esetén a felmerült vitás kérdés rendezését az EB előtt kísérli meg, amennyiben nem sikerült egymás között egyezségre jutniuk.

11.1.8 Az eljárás kezdeményezése az EB Elnökének címzett, az Egyesület vezetőségének, vagy az EB Elnökéhez benyújtott írásbeli kérelemmel történik. A kérelemben egyértelműen, félre nem érthető módon, világosan és szabatosan meg kell fogalmazni a kifogásolt magatartást, cselekményt, nyilatkozatot, stb., pontosan megjelölve azt, hogy mit vizsgáljon az EB és mire irányuljon az EB etikai orvoslata. Az EB jogosult a homályos találgatásokra vagy feltételezésekre okot adó bejelentést érdemi vizsgálat nélkül visszaküldeni a bejelentőnek. A kérelemnek minden olyan tényt és adatot tartalmaznia kell, ami az ügy megítélése szempontjából jelentős. A kérelmet az EB Elnöke megküldi az érintett vagy ellenérdekű félnek és az Egyesület Elnökségének.

11.1.9 A vitás ügyben érintett vagy ellenérdekű fél az üggyel kapcsolatos álláspontját előkészítő iratban köteles az EB Elnökének megküldeni. Azokban a kérdésekben, melyek kettőnél több Egyesületi tag érdekeit közvetlenül érintik, illetve a gazdasági tevékenység szempontjából az adott ügyleten túlmutató általános jelentőséggel bírnak, álláspontját az Egyesület bármely tagja jogosult az EB-vel írásban közölni.

11.1.10 Az eljárás a kérelemnek az Egyesület Vezetőségéhez vagy az EB Elnökéhez történő beérkezésének időpontjában indul.

11.1.11 Ha az eljárásra okot adó cselekmény megtörténtétől 1 év eltelt és az ügy a gazdasági tevékenységszempontjából nem általános jellegű, az EB úgy határozhat, hogy nem indít eljárást.

11.1.12 A gazdasági tevékenység szempontjából általános jelentőségű ügyekben az EB állásfoglalása /döntése/ időbeli megkötés nélkül kérhető. Az eljárásra okot adó cselekmény megtörténtétől számított 1 év elteltével az EB határozatában szankciót nem alkalmazhat.

11.1.13 Az EB Elnöke a kérelem benyújtását követően haladéktalanul, de nem később, mint 14 napon belül a Bizottság tagjai közül vizsgálót nevez ki. A vizsgáló feladata az etikai ügy gondos felderítése, a döntéshez szükséges nyilvános és legálisan elérhető adatok és bizonyítékok beszerzése.

11.1.14 Nem lehet vizsgálónak kinevezni olyan tagot, aki bármelyik érdekelt féllel /annak képviselőjével/ üzleti kapcsolatban vagy rokonságban áll, illetve akitől az ügy tárgyilagos felderítése egyéb okból nem várható.

11.1.15 A vizsgáló az érdekelt felek szükség szerinti meghallgatása és a bizonyítékok összegyűjtése után jelentést készít, amelyet lehetőség szerint az eljárás megindulását követő 60 napon belül a Bizottság tagjai elé terjeszt. Az ügy összetettségére és bonyolultságára való tekintettel a vizsgálat időtartamát az EB Elnöke két alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja.

11.1.16 Az EB a konkrét vitás ügyet az érdekelt felek meghívásával zárt ülésen bírálja el. Az EB határozathozatalát nem akadályozza, ha a felek az eljárás során nem jelennek meg. A zárt ülésen az EB tagjain kívül csak az ügyben érintett/ek/, a jegyzőkönyvvezető és meghallgatásuk idejére a meghívottak, illetve szakértő/k/ vehetnek részt.

11.1.17 Az ülések előkészítése az EB Elnökének feladata. Ennek során tanulmányozza a vizsgáló jelentését, és szükség szerint intézkedik annak kiegészítésére, vagy a hiányzó adatok pótlására.

11.1.18 Amennyiben az ügyet tárgyalásra alkalmasnak ítéli, 15 napos határnapra összehívja az EB ülését az eset megtárgyalására.

11.1.19. Az EB ülésére a Bizottság tagjait és az érintett feleket a vizsgálati anyag, és az esetleges kiegészítésének megküldésével az EB elnöke hívja meg. A megküldött információk mindaddig titkosnak minősülnek, míg az ügyre vonatkozó végső határozat meg nem születik.

11.1.20 Az ülések előkészítésében közreműködhet az Egyesület vezetősége is.

11.1.21 Az EB az eljárás során az érdekelt feleket és a független szakértőket meghallgathatja, az ügy elbírálásához szükséges dokumentumokat és egyéb anyagokat megvizsgálja, szükség esetén azokról másolatot és kivonatot készít. Mivel az EB az önszabályozás érdekében tevékenykedő választott testület, a bejelentett ügyek elbírálása során kizárólag az adott tagvállalat (vagy természetes személy) képviselőjével áll kapcsolatban. Az EB az eljárás során jogi szakértőt nem vesz igénybe és ugyanezt javasolja az eljárásban résztvevő felek számára is.

11.1.22 Az EB döntéshozatalában nem vehetnek részt azok az EB tagok, akik a tárgyalt üggyel kapcsolatban elfogultak.

11.1.23 Az EB üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az ülés időpontját és helyét, a felek, vagy az ülésen részt vett képviselőik, az egyéb érdekeltek, az EB tagjai és a jegyzőkönyvvezető nevét, továbbá az elhangzott nyilatkozatokat. A jegyzőkönyvre a felek észrevételeket tehetnek, amelyeket szintén jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet a tárgyaláson elnöklő EB tag és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

11.1.24 Az EB az eljárás során megállapított tények alapján indokolással ellátott határozatot hoz.

11.1.25 Az EB 15 napon belül írásba foglalt határozatát az Egyesület Elnökségének jóváhagyása után a feleknek és szükség szerint az egyéb érdekelteknek kell kézbesíteni.

11.1.26 Az EB döntése ellen az Egyesület elnökségéhez halasztó hatályú, az elnökség döntése ellen az Egyesület közgyűléséhez nem halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni. A közgyűlés határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.

11.2 Szankciók

11.2.1 Amennyiben jelen Kódex rendelkezéseit az Egyesület tagja sérti meg, és a jogorvoslati lehetőségek igénybevételével vagy anélkül jogerős határozat született, úgy a tag köteles az EB határozatait végrehajtani, azok következményeit viselni.

11.2.2 Az EB az alábbi szankciókkal élhet:

a) amennyiben a bepanaszolt bizonyíthatóan megszünteti a kifogásolt cselekményt, és azt az eljárást kezdeményező írásban elfogadja, úgy az EB az egyezséget rögzíti határozatában,

b) határozatával megállapítja az Egyesület etikai kódexének megsértését, figyelmezteti az elmarasztalt felet, felhívja figyelmét a Kódex rendelkezéseinek jövőbeni maradéktalan betartására

c) elrendeli a b-pontban foglalt határozat publikálását, meghatározva annak körét és terjedelmét,

d) indítványozza a Közgyűlésnek a tag tagsági viszonyának legfeljebb egy év időtartamra való felfüggesztését,

e) indítványozza a Közgyűlésnek a tag kizárását,

f) meghatározza a szükséges elégtételadás módját,

g) eljárás kezdeményezését javasolja bíróság, vagy más szerv, hivatal felé.

11.2.3 Az EB hivatalból állást foglalhat bármely, az étrend kiegészítők piacán tevékenykedő személy vagy vállalkozás etikai szabálysértése esetén, és felléphet ezek megszűntetése érdekében hatóságoknál, közigazgatási szerveknél.

12. Jelen módosított Etikai Kódexet az Etikai Bizottság 2014. május 26-án-én kelt H2014/5 számú határozatával elfogadta, melyet az Egyesület Elnöksége - a 2014. 05. 28-án tartott közgyűlés jóváhagyását kikérve - 2014. május 28-án jóváhagyott.

A fentiek alapján a jelen Etikai Kódex hatálybalépésnek időpontja 2014. május 29.



Etikai Kódex letöltése (PDF)